Ez a hely a régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott hely volt. A kora középkor emlékei közül egy sáncrendszer jelzi az emberi jelenlétet.

Az első írásos forrás 1332-ből származik, a Vatikáni Codexben a pápai tizedlajstrom felsorolásban Jakab pap 10 báni dénárt fizetett.
A Hunyadiak korabeli oklevele 1492-ben Győrőfő néven említi. 1571-ben a török kincstári adólajstromba Gyűrűfűalva néven került be.

A vidéket folyamatosan lakták. 1760-ban öntötték a harangját, 1779-ből a pecsétképének említése maradt fenn. A Zselicben megbúvó falucska sohasem növekedett nagyra. Az 1782. évi feljegyzés szerint 112 felnőtt és 52 gyermek lakta. 1892-ben 44 háza volt, 280 lakosa, 1913-ban 41 házban 283-an éltek, ez az időszak lehetett a demográfiai csúcs.1926-ban 41 házban 271-en, 1936-ban 261-en, 1962-ben 193-an éltek itt.

Az 1960-as években aztán hihetetlenül gyorsan a tudatos falusorvasztás áldozatává vált a kistelepülés. A kötelező tsz-esítés, majd a tsz-központ egyre távolabbi településekre helyezése, a fejlesztések teljes elmaradása, a bolt bezárása mind-mind nehezítette az itt élők mindennapjait. A kegyelemdöfést talán az adta meg, amikor az 1830 óta működő iskolát is bezárták. A gyerekeknek ezt követően a 6-km-re, Ibafán található iskolába kellett járniuk. A két település közt csak egy földút jelentette az összeköttetést. Kisgyerekeknek napi 12 km gyaloglás nagyon megterhelő lett volna, 6 éves kortól kollégiumba kényszerültek. Ezért a 60-as években először a kisgyerekesek költöztek el. A elköltözési hullám ezt követően megállíthatatlanná vált. Miután a lakosság egységes, jó közösséget alkotott, elég volt néhány családnak elköltöznie, hogy meginduljon a „lavina”. 1968-ban még lakodalmat tartottak itt, 1970-ben viszont már a falu utolsó lakója is elhagyta szép nagy portáját. Új építési engedélyt a 60-as évektől nem adtak, a hivatalos besorolás szerint „funkció nélküli település” lett.

Az 1990 óta itt folyó események már egy másik történet. Bár büszkék vagyunk a jó kapcsolatra a régiekkel és sokat tanultunk tőlük, nem vagyunk jogutódjaik. Az elhagyott, összeomlott kis falu ökofaluként támad fel ismét. De ez már nem a múlt, hanem a jelenleg tartó folyamat.

A régi falu elnéptelenedéséről dokumentumfilm is készült.

Galéria a régi Gyűrűfűről.