Hubli
  • Kezdőoldal
  • Rólunk
    • Bemutatkozunk
    • Programok, termékek
    • Látogatás Gyűrűfűn
    • Hol vagyunk?
    • 10 dolog, ami különleges Gyűrűfűn
    • Rólunk szólt
  • Költözés Gyűrűfűre
    • Kiket várunk?
    • Letelepedés Gyűrűfűn
    • Eladó ingatlanok
    • Tanulságok
  • Élet Gyűrűfűn
    • Gyűrűfű lakói
    • Szervezetek
    • Faluház (Zsilip)
    • Gyűrűfű múltja
  • Öko-Tudástár
    • Dokumentumok
    • Építéstechnológia
    • Gazdálkodás
    • Permakultúra
  • Galéria
Hubli
  • Kezdőoldal
  • Rólunk
    • Bemutatkozunk
    • Programok, termékek
    • Látogatás Gyűrűfűn
    • Hol vagyunk?
    • 10 dolog, ami különleges Gyűrűfűn
    • Rólunk szólt
  • Költözés Gyűrűfűre
    • Kiket várunk?
    • Letelepedés Gyűrűfűn
    • Eladó ingatlanok
    • Tanulságok
  • Élet Gyűrűfűn
    • Gyűrűfű lakói
    • Szervezetek
    • Faluház (Zsilip)
    • Gyűrűfű múltja
  • Öko-Tudástár
    • Dokumentumok
    • Építéstechnológia
    • Gazdálkodás
    • Permakultúra
  • Galéria

  • Főoldal
  • Gyűrűfű múltja
Érdeklődőknek
 

Gyűrűfű múltja

Ez a Gyűrűfű már nem az a Gyűrűfű, amely az 1960-as évekig volt. A régi Gyűrűfű ugyanis elnéptelenedett.

Minden településen van egy folytonosság: találhatók régi parasztházak, felújítottak, új építésűek. Vannak, akiknek az ükapjuk is abban a faluban élt, és vannak friss betelepülők.  Ez alól Gyűrűfű teljesen kivétel, mert hajdani lakói mind elköltöztek, és még a házakat is lebontották. Amikor az 1990-es években az újra betelepítése felvetődött, már sem házak, sem utcák, sem áram nem volt. Mindent elölről kellett kezdeni.

Pedig igen régi településről van szó. Ez a vidék a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott hely volt. A kora középkor emlékei közül egy sáncrendszer jelzi az emberi jelenlétet.

A Gyűrűfű falunév már a XIV. században felbukkant. Az első írásos forrás 1332-ből származik, a Vatikáni Codexben a pápai tizedlajstrom felsorolásban Jakab pap 10 báni dénárt fizetett. A Hunyadiak korabeli oklevele 1492-ben Győrőfő néven említi. 1571-ben a török kincstári adólajstromba Gyűrűfűfalva néven került be.

Amennyire tudni lehet, a vidéket folyamatosan lakták, a legtöbb lakosa a 20. század elején volt, ezt követően lassan, de csökkent a lélekszáma. 1760-ban öntötték a harangját, 1779-ből a pecsétképének említése maradt fenn. A Zselicben megbúvó falucska sohasem növekedett nagyra. Az 1782. évi feljegyzés szerint 112 felnőtt és 52 gyermek lakta. 1892-ben 44 háza volt, 280 lakosa, 1913-ban 41 házban 283-an éltek, ez az időszak lehetett a demográfiai csúcs.1926-ban 41 házban 271-en, 1936-ban 261-en, 1962-ben 193-an éltek itt.

Az 1960-as években aztán hihetetlenül gyorsan a tudatos falusorvasztás áldozatává vált a kistelepülés. Rendkívül felgyorsult az elvándorlás. Az utolsó család 1970-ben hagyta el a települést.  Az elvándorlás okai szerteágazóak voltak. A termelőszövetkezetbe való kötelező belépés, a fejlesztések teljes elmaradása, a bolt bezárása mind-mind nehezítette az itt élők mindennapjait. A termelőszövetkezetet a távoli Szentlászlóhoz csatolták, így alig volt munkalehetőség. A kegyelemdöfést talán az adta meg, amikor az 1830 óta működő iskolát is bezárták. A gyerekeknek ezt követően a 6-km-re, Ibafán található iskolába kellett járniuk. A két település közt csak egy földút jelentette az összeköttetést. Kisgyerekeknek napi 12 km gyaloglás nagyon megterhelő lett volna, ezért 6 éves kortól kollégiumba kényszerültek. Következésképpen először a kisgyerekesek költöztek el. Az elköltözési hullám ezt követően megállíthatatlanná vált. Miután a lakosság egységes, jó közösséget alkotott, elég volt néhány családnak elköltöznie, hogy meginduljon a „lavina”. 1968-ban még lakodalmat tartottak itt, 1970-ben viszont már a falu utolsó lakója is elhagyta szép nagy portáját. Új építési engedélyt a 60-as évektől nem adtak, a hivatalos besorolás szerint a falu „funkció nélküli település” lett. A település elnéptelenedése olyan gyors és látványos volt, hogy szociológusok, újságírók kutatták az okait, fotósok keresték fel a látványosan leromló szellem-falut. Még filmet is forgattak a helyszínen Holt vidék címmel, Gaál István rendezésében, Törőcsik Mai főszereplésével.

Az 1990 óta itt folyó események már egy másik történet. Bár büszkék vagyunk a jó kapcsolatra a régiekkel és sokat tanultunk tőlük, nem vagyunk jogutódjaik. Az elhagyott, összeomlott kis falu ökofaluként támad fel ismét. De ez már nem a múlt, hanem a jelenleg tartó folyamat. Reméljük, hogy nemsokára ugyanúgy 150-200 fő közötti lélekszámú település alakul itt ki, mint ami évszázadokon keresztül létezett a dombok között.

 

A régi falu elnéptelenedéséről a filmhíradó is beszámolt és Az elnémult falu valamint Gyűrűfű címmel két dokumentumfilm is készült róla.

 

 

Galéria a régi Gyűrűfűről.

50073972_2079053882149286_3059606879148703744_n
50088521_2079054425482565_3393419962256195584_n
50091178_2079058728815468_1258857856510197760_n
50103876_2079058628815478_976169212236005376_n
50133389_2079058242148850_2954026146242494464_o
50946053_2079053748815966_6568781187899195392_n
50163191_2079053798815961_7164744270002257920_n
50234269_2079053818815959_6913207349943468032_n
50259522_2079058802148794_8956848313747898368_o
50478010_2079058502148824_4554383617031143424_o
50485435_2079057292148945_8914632040813428736_n
50679518_2079058808815460_573089688307367936_n
50270010_2079054215482586_8926426514929483776_n
50115471_2079057215482286_5686449340269199360_n
49848556_2079054002149274_6358322876952608768_n
49899811_2079057265482281_456504102432538624_n
50314525_2079053892149285_1906487045837029376_n
50458320_2079058212148853_881929374834622464_n
49864483_2079054208815920_755516555894194176_n
50170521_2079058235482184_5318403821624360960_n
50635361_2079054028815938_6068402315205804032_n
49250782_2079054182149256_1772981642458038272_n
50651180_2079058348815506_953479088989798400_n
50553644_2079058318815509_5831269130614865920_n

◄ 1 2 3 ►

  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adományozás
  • Feliratkozás