Hubli
  • Kezdőoldal
  • Rólunk
    • Bemutatkozunk
    • Programok, termékek
    • Látogatás Gyűrűfűn
    • Hol vagyunk?
    • 10 dolog, ami különleges Gyűrűfűn
    • Rólunk szólt
  • Költözés Gyűrűfűre
    • Kiket várunk?
    • Letelepedés Gyűrűfűn
    • Eladó ingatlanok
    • Tanulságok
  • Élet Gyűrűfűn
    • Gyűrűfű lakói
    • Szervezetek
    • Faluház (Zsilip)
    • Gyűrűfű múltja
  • Öko-Tudástár
    • Dokumentumok
    • Építéstechnológia
    • Gazdálkodás
    • Permakultúra
  • Galéria
Hubli
  • Kezdőoldal
  • Rólunk
    • Bemutatkozunk
    • Programok, termékek
    • Látogatás Gyűrűfűn
    • Hol vagyunk?
    • 10 dolog, ami különleges Gyűrűfűn
    • Rólunk szólt
  • Költözés Gyűrűfűre
    • Kiket várunk?
    • Letelepedés Gyűrűfűn
    • Eladó ingatlanok
    • Tanulságok
  • Élet Gyűrűfűn
    • Gyűrűfű lakói
    • Szervezetek
    • Faluház (Zsilip)
    • Gyűrűfű múltja
  • Öko-Tudástár
    • Dokumentumok
    • Építéstechnológia
    • Gazdálkodás
    • Permakultúra
  • Galéria

  • Főoldal
  • Gyűrűfű múltja
Érdeklődőknek
 

Gyűrűfű múltja

Ez a Gyűrűfű már nem az a Gyűrűfű, amely az 1960-as évekig volt. A régi Gyűrűfű ugyanis elnéptelenedett.

Minden településen van egy folytonosság: találhatók régi parasztházak, felújítottak, új építésűek. Vannak, akiknek az ükapjuk is abban a faluban élt, és vannak friss betelepülők.  Ez alól Gyűrűfű teljesen kivétel, mert hajdani lakói mind elköltöztek, és még a házakat is lebontották. Amikor az 1990-es években az újra betelepítése felvetődött, már sem házak, sem utcák, sem áram nem volt. Mindent elölről kellett kezdeni.

Pedig igen régi településről van szó. Ez a vidék a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott hely volt. A kora középkor emlékei közül egy sáncrendszer jelzi az emberi jelenlétet.

A Gyűrűfű falunév már a XIV. században felbukkant. Az első írásos forrás 1332-ből származik, a Vatikáni Codexben a pápai tizedlajstrom felsorolásban Jakab pap 10 báni dénárt fizetett. A Hunyadiak korabeli oklevele 1492-ben Győrőfő néven említi. 1571-ben a török kincstári adólajstromba Gyűrűfűfalva néven került be.

Amennyire tudni lehet, a vidéket folyamatosan lakták, a legtöbb lakosa a 20. század elején volt, ezt követően lassan, de csökkent a lélekszáma. 1760-ban öntötték a harangját, 1779-ből a pecsétképének említése maradt fenn. A Zselicben megbúvó falucska sohasem növekedett nagyra. Az 1782. évi feljegyzés szerint 112 felnőtt és 52 gyermek lakta. 1892-ben 44 háza volt, 280 lakosa, 1913-ban 41 házban 283-an éltek, ez az időszak lehetett a demográfiai csúcs.1926-ban 41 házban 271-en, 1936-ban 261-en, 1962-ben 193-an éltek itt.

Az 1960-as években aztán hihetetlenül gyorsan a tudatos falusorvasztás áldozatává vált a kistelepülés. Rendkívül felgyorsult az elvándorlás. Az utolsó család 1970-ben hagyta el a települést.  Az elvándorlás okai szerteágazóak voltak. A termelőszövetkezetbe való kötelező belépés, a fejlesztések teljes elmaradása, a bolt bezárása mind-mind nehezítette az itt élők mindennapjait. A termelőszövetkezetet a távoli Szentlászlóhoz csatolták, így alig volt munkalehetőség. A kegyelemdöfést talán az adta meg, amikor az 1830 óta működő iskolát is bezárták. A gyerekeknek ezt követően a 6-km-re, Ibafán található iskolába kellett járniuk. A két település közt csak egy földút jelentette az összeköttetést. Kisgyerekeknek napi 12 km gyaloglás nagyon megterhelő lett volna, ezért 6 éves kortól kollégiumba kényszerültek. Következésképpen először a kisgyerekesek költöztek el. Az elköltözési hullám ezt követően megállíthatatlanná vált. Miután a lakosság egységes, jó közösséget alkotott, elég volt néhány családnak elköltöznie, hogy meginduljon a „lavina”. 1968-ban még lakodalmat tartottak itt, 1970-ben viszont már a falu utolsó lakója is elhagyta szép nagy portáját. Új építési engedélyt a 60-as évektől nem adtak, a hivatalos besorolás szerint a falu „funkció nélküli település” lett. A település elnéptelenedése olyan gyors és látványos volt, hogy szociológusok, újságírók kutatták az okait, fotósok keresték fel a látványosan leromló szellem-falut. Még filmet is forgattak a helyszínen Holt vidék címmel, Gaál István rendezésében, Törőcsik Mai főszereplésével.

Az 1990 óta itt folyó események már egy másik történet. Bár büszkék vagyunk a jó kapcsolatra a régiekkel és sokat tanultunk tőlük, nem vagyunk jogutódjaik. Az elhagyott, összeomlott kis falu ökofaluként támad fel ismét. De ez már nem a múlt, hanem a jelenleg tartó folyamat. Reméljük, hogy nemsokára ugyanúgy 150-200 fő közötti lélekszámú település alakul itt ki, mint ami évszázadokon keresztül létezett a dombok között.

 

A régi falu elnéptelenedéséről a filmhíradó is beszámolt és Az elnémult falu valamint Gyűrűfű címmel két dokumentumfilm is készült róla.

 

 

Galéria a régi Gyűrűfűről.

1987-07-14-1-látvány
1987-07-14-3-látvány
Gyűrűfű-régen
1987-ff-montázs
1987-07-14-2-látvány
Created with GIMP
Created with GIMP
Created with GIMP
425573_311931805528178_116572857_n
461186_311930355528323_35615775_o
474452_311932852194740_1323605784_o
5043137
49237430_2079054532149221_3826790490364182528_o
49701166_2079058688815472_7672301733854314496_n
49710287_2079059595482048_4919528800095567872_n
49899240_2079058375482170_809205300656603136_o
49899935_2079053878815953_6279167381306605568_n
49938336_2079054015482606_5320021246178492416_n
49938582_2079058752148799_6597533687548477440_o
49938889_2079057205482287_5690156743154204672_n
49947230_2079053788815962_4188133351766360064_n
50018932_2079058858815455_337311114926751744_n
50022233_2079057268815614_2674691467699552256_n
50064695_2079057208815620_2195921967041740800_n

1 2 3 ►

  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adományozás
  • Feliratkozás