10 dolog, ami különleges Gyűrűfűn - Gyűrűfű

10 dolog, ami miatt Gyűrűfű különleges hely

1. Gyűrűfű egész területe a Gyűrűfű Alapítvány tulajdona

… kivéve azokat a telkeket, amelyre már épült ház.

Mivel Gyűrűfű 1970-ben elnéptelenedett, területe a szentlászlói termelőszövetkezet tulajdona lett. A hajdani falu használható építőanyagait elhordták, a földházak összeomlottak, nyomukat ma már csak földkupacok jelzik. A Gyűrűfű Alapítvány a 1990-es évek elején a Borsos-fivérek anyagi támogatásával a termelőszövetkezettől megvásárolt 174 hektár földet, a rendezési tervben ezen a területen alakították ki a beköltözőknek szánt farmgazdaságokat („telkeket”). A hajdani Gyűrűfű ilyen szempontból nem jelenti a múltunkat. Mivel régi lakói elhagyták, teljesen új családok érkeztek, és kezdtek el építkezni az 1990-es évek második felében.  Teljesen új terület-felosztás, telek-kialakítás történt, a település-szerkezet szeres formát öltött, a rendezési terv pedig ökologikus építkezést, biogazdálkodást ír elő.

Tehát Gyűrűfű teljes területe egy alapítvány tulajdona, amely egyedülálló az országban. A Gyűrűfűn letelepedő emberek, családok a Gyűrűfű Alapítványtól vásárolhatnak úgynevezett farmgazdasági területeket. Ennek részleteiről itt olvashatsz.

2. Egyedülálló rendezési terv

A sajátos körülmények, az önkormányzat jóindulata és a beköltözők eltökéltsége és egy kiváló szakember odaadása tette lehetővé, hogy a kilencvenes évek közepén a Gyűrűfű körül elterülő mintegy 1100 hektár kiterjedésű önálló vízgyűjtő területre egy olyan rendezési tervet dolgozzunk ki, amilyen valószínűleg egyedülálló nemcsak az országban, de a világon is. A már akkor is bonyolult jogi szabályozás keretei közé sikerült beszorítani azokat az ökológiai alapelveket, amelyek akkor, és azóta is útmutatóként szolgálnak a beköltözők és faluépítők számára.

A fedvényezésnek nevezett módszerrel kiszűrtük azokat a területeket, amelyek házépítésre nem alkalmasak és az így létrejött szellős térszerkezetbe a terepadottságoknak megfelelően helyeztük el a farmgazdaságokat, illetve közösségi területeket. Egy belső úthálózat kialakítása is megtörtént, hogy a telkek elérhetőek legyenek. A terv, amely valódi társadalmi részvétellel készült (amennyiben azok vettek részt benne, akik később oda is költöztek), szabályozza az építkezés, földművelés, vízgazdálkodás, sőt erdőgazdálkodás lehetőségeit is.

3. Csak környezettudatos építkezés folyhat

Talán Gyűrűfű az egyetlen település Magyarországon, ahol az építkezés szabályai valóban előnyben részesítik a valóban környezetbarát technológiákat. Ezért elsősorban a helyben talált  természetes anyagok használhatók. A lakóházak többsége földből vagy sárból épült, egy szalmabála ház van. A vályogépítési technológiák széles köre megtalálható nálunk: döngölt fal, vályogtéglából épült falazat, favázas vályog épület, csömpölyeges falépítés. A falakra nem vakolat került, hanem a hagyományos tapasztás. Az 1990-es évek végén sajnos már kevés kőműves tudott tapasztani, ezért könyvekből okosodva többnyire maguk a házépítők végezték el ezt a munkát. Ma már szerencsére ismét egyre többen választják a földépítés valamely formáját, és az ezzel kapcsolatos fortélyokat tanfolyamokon is el lehet sajátani. Mi magunk is szervezünk ilyen jellegű képzéseket.

További különlegesség, hogy a házak többségében komposzt toalett található. A komposzt toalett más, mint nagyszüleink pottyantós árnyékszéke – némi módosítással. Nem az udvarban, hanem a házakban található, és a szagokat cellulózban gazdag növényi anyagokból készült alom hozzáadásával, valamint ventillációval szüntetjük meg. Ugyanez a két elem biztosítja a felesleges víz felszívását, illetve elpárologtatását.

A szennyvíztisztítás is sajátos: nincs csatornázás, mindenki maga tisztítja a szennyvizét gyökértéri szennyvíztisztítóval.

A házakat úgy tájoljuk, hogy télen minél több napsütés jusson be, és szinte mindenhol van télikert, amely csökkenti a fűtési költségeket. Az energiatermelést sok házon napelem biztosítja. Összességében elmondható, hogy a gyűrűfűi házak egy része teljesen, más porták részben rezsimentesek.

4. Csak biogazdálkodás folytatható

Valószínűleg abban is egyedülálló az országban Gyűrűfű, hogy az egész településen csak biogazdálkodás folytatható. Amikor ideköltözik valaki, ezt vállalnia kell. Van, akinek a gazdálkodását a Biokontroll Hungária ellenőrzi, azaz „ellenőrzött biogazdaság”. Ez a minősítés azoknak fontos, akik árut termelnek és biotermékként szeretnének értékesíteni. De azok a lakók is mindannyian betartják a biogazdálkodás szabályait, akik nem kértek minősítést. A Magyarországon biogazdálkodásnak, máshol ökológiai gazdálkodásnak kialakult szabályrendszere van, de fontos tudnunk, hogy ez csak szükséges, de nem elégséges feltétele egy valóban természetközeli gazdálkodásnak, ami a környezetszennyezés, növényvédő szerek, műtrágyák, vegyszerek, antibiotikumok és hormonok kiiktatását célozza. Ennél átfogóbb, teljes körű tervezési rendszer a permakultúra (nagyrészt évelőkre alapozott, időben is előreláthatóan megtervezett gazdálkodási, földhasznosítási rendszer), amelynek alkalmazása nem kötelező, de ajánlott. A rendezési terv kialakítása során is figyelembe vettük a permakultúra alapelveit.

5. Hatalmas építési telkek

Amikor a Gyűrűfű Alapítvány létrejött és megvásárolta Gyűrűfű területét, egészen sajátos település-szerkezetet alakított ki. A honfoglalás korában még elterjedt volt az úgynevezett szeres településszerkezet, de ezt fokozatosan átvette a mai korra jellemző, sűrűn lakott falukép. A szeres település lényege, hogy a telkek nagyok, és nem utcában sorakoznak, hanem elszórtan helyezkednek el, és csak 3-4 telek alkot összefüggő bokrot, a telkek körül kisebb-nagyobb területű termőföld található. Gyűrűfűn a telkek átlagos mérete egy hektár, azaz 10 ezer négyzetméter! A településkép ilyen kialakítása nemcsak a tágas személyes életteret teszi lehetővé, hanem alkalmas arra, hogy az ott élők törekedhessenek az élelmiszer önellátásra.

6. Minden telek „örök panorámás"

Mivel a telkek nagyok (0,6 – 1,7 hektár közöttiek) és nem sorban, hanem bokrokban elszórtan és a domborzathoz igazodva helyezkednek el, mindenki úgy tudja felépíteni a házát, hogy ne a szomszéd tűzfalát lássa, ha kitekint az ablakán. Emeletes ház építését a rendezési terv tiltja. A környezet álomszép: a Zselic lankáit láthatjuk, erdőket, réteket.

7. Nem egyszerű telket venni itt

Az itt élők máshol nem tapasztalható nehézségeket vállaltak annak érdekében, hogy egy ökofaluban élhessenek. A természet szépségeinek a megőrzése, a környezet minél kevesebb terhelésével járó életmód kialakítása cél és egyben követelmény is Gyűrűfűn. Azt szeretnénk, ha csak olyanok költöznének ide a jövőben is, akik ezt szintén szívügyüknek tekintik. Az építkezésre alkalmas telkek a Gyűrűfű Alapítvány tulajdonában vannak. A kurátorok először szeretnének megismerkedni azokkal, akik ezt a különleges, de embert próbáló építkezést, együttélést, életmódot választják. A letelepedés lehetőségéről és lépéseiről itt olvashatsz.

8. Természeti oltalom

A rendezési terven kívül van még egy eszköz a kezünkben, amellyel talán biztosítható, idegen behatoló ne zavarja meg az életünket. Szintén az ibafai önkormányzat segítségével a múlt század kilencvenes éveinek közepén, nagyjából a rendezési terv elfogadásával egyidejűleg határozat született a Gyűrűfűi Humánökológiai Rezervátum létrehozásáról. Mint a neve is mutatja, itt az ember védelme legalább annyira fontos, mint a természetben élő egyéb lényeké, és dolgoké. Bár a természet szépségeit önmagáért valónak tartjuk, nem egy statikus állapot megőrzése a
célunk, hanem olyan emberi létezési mód kialakítása, amely nem teszi lehetetlenné ember és természet együttélését. Erre két példát is tudunk az alábbiakban mutatni:

9. Hatalmas a biodiverzitás

A biodiverzitás az élőlények sokféleségét jelenti. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A Magyar Madártani Egyesület és a Gyűrűfű Egyesület 2006-ban közösen szervezte meg az „I. Magyar Biodiverzitás Nap”-ot. 24 zoológus kutató 24 óra alatt egyenként gyűjtött be állatokat, valamint sok csapdát is felállított: sátorcsapdát nappali repülő rovaroknak, fénycsapdát az éjszakaiaknak, közel száz talajcsapdát a földfelszínen mozgó rovaroknak, pókoknak és emlőscsapdát a rágcsálóknak, rovarevőknek. Már ezen az első alkalmon is az előzetesen becsültnél többet, összesen 1656 többsejtű élőlényt, állat-, növény- és gombafajt határoztak meg a Szentléleki völgyben, a mindössze egy négyzetkilométer kiterjedésű mintaterületen.A felmérés meglepetésekkel is szolgált. A nagy tűzlepke, a sárga gyapjasszövő és a díszes tarkalepke Natura 2000-es jelölőfaj, jelenlétükről Gyűrűfű környékén eddig nem volt adat. Egy nagyon ritka zengőlégyfaj (Diptera, Syrphidae) is felkerült a listára, ennek eddig összesen három magyarországi lelőhelye volt ismert. 

2007-ben a II. Magyar Biodiverzitás Napon megismételték a felmérést, ezúttal 30 kutatóval. A következő csoportokat vizsgálták a szakértők: növények, gombák, emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, puhatestűek, bogarak, molylepkék, poloskák, százlábúak, pókok, kabócák, kérészek, álkérészek, tegzesek, lepkék, recésszárnyúak, legyek, szitakötők, ászkák, vízi gerinctelenek, egysejtűek. A talált fajok száma az előző évben találtakkal együtt 2162, és olyan ritkaságok kerültek elő, mint a hegyi szitakötő vagy a keleti lápi bagolylepke.

2008 októberében kerül sor a 3. Biodiverzitás Napra. 36 kutatót fogadtunk, köztük olyan új rendszertani kategóriák kutatóit, mint a hangyák, tripszek, levéltetvek, zuzmók, csótányok, giliszták, atkák. A három év eredménye: 3342 féle állat és növényfaj, ami világviszonylatban is jelentős sokszínűség. Ritkaságaink: tüskés sörénygombát, mely egyike hazánk kevés számú védett kalaposgombájának. Eddig Magyarországon csak az Északi-középhegységből volt ismert előfordulása. Orosz András a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa két olyan kabócafajt gyűjtött be, melyeknek ez volt az első magyarországi előfordulása. Közülük a magyar névvel nem is rendelkező Balclutha rosea mediterrán elterjedésű faj, és legészakabbi előfordulását eddig Albániában jegyezték le. Szinetár Csaba és Kovács Péter a pókok körében szintén találtak egy olyan fajt, mely eddig csak Gyűrűfűtől délre volt ismert. Az 5-6 mm hosszú, karcsú alkatú drávai ugrópók szokatlanul világos alapszínével tűnik ki családjának Kárpát-medencei képviselői közül. Tóth Sándor, a zirci Bakony Természettudomány Múzeum nyugalmazott igazgatója talált rá a valóban ritkaság számba menő hegyi szitakötőre. A szitakötők közül egyedül ez kapott fokozottan védett státuszt. Talán mind közül a legnagyobb fogást a keleti lápibagoly-lepke hozta, melyet Uherkovich Ákos pécsi entomológus fogott meg, a falu alatt húzódó patakparti égerligetben. Ez az igen ritka lepkefaj Közép-Európa keleti felétől az Urálig szórványosan megtalálható.

Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a körültekintő, nem romboló hatású emberi jelenlét a vízgyűjtő területén nemhogy az élővilág sokféleségének elszegényedését, de – valószínűleg a különféle gazdálkodási módoknak és a gazdasági haszonállatok jelenlétének is köszönhetően – egyenesen annak további gazdagodását hozta magával.

10. Egy falu, ahol a legtöbb csillagot láthatod

… legalábbis, ha felhőtlen az ég.

Miért? Mert Gyűrűfűn nincs közvilágítás. Ez nem egy hátrány, hanem az itt élők tudatos döntése. Az éjszakai kivilágítást energia-pocsékolónak és a szennyezés egyik fajtájának tartjuk. Ha valaki sötétben gyalog közlekedik, elemlámpát vagy fejlámpát használ. Amikor pedig fent van a Hold és nem felhős az ég, még arra sincs szükség.

Mivel a falvakban, városokban vagy nappal van, vagy ég a közvilágítás, ez a csillagok látványát elhalványítja. Messze kell menni a településektől, ha igazán szeretnénk élvezni a csillagos ég pompáját. A fényszennyezés kérdése egyúttal jól szemlélteti a környezetbarátnak mondott megoldások veszélyeit is: amióta a fényt kibocsátó diódák (LED) annyira elterjedtek, energia fogyasztásuk és áruk egyaránt annyira lecsökkent, hogy fillérekért lehet fényt csinálni, csinálja is mindenki: sokszorosára nőtt az égbolt fényszennyezése, anélkül, hogy az emberek belegondolnának, mit veszítünk ezzel.

2007-ben La Palma-ban elfogadták „a csillagos-égboltés a csillagfényhez való jog védelmének” nyilatkozatát. Ennek első pontja szerint: „az éjszakai égboltot, amelynek zavartalansága lehetővé teszi annak élvezetét és szemlélését, az emberiség elidegeníthetetlen jogának kell tekinteni, mely egyenértékű minden más környezeti, szociális és kulturális joggal…". Nem is gondolunk bele, de ez a jog mára komoly veszélyben van… A nyilatkozat szerint az embereknek joguk van egy szennyezéstől mentes, sértetlen Földhöz, beleértve a tiszta égboltot; jogosultak annak élvezetére. Ennek figyelembevételével javaslat született a „csillagos égbolt rezervátum” koncepció kialakítására. A csillagfény rezervátum egy olyan terület, ahol annak kezelői kötelezettséget vállalnak az éjszakai ég állapotának és a csillagfény láthatóságának megóvására. Egy ilyen jellegű park kialakítására egy nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) javasolt egy kritériumrendszert. Európa első Csillagos Égbolt Rezervátuma Gyűrűfű közelében, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jött létre,- azaz megfelelt a kritériumrendszernek. A térségben felmérték az égbolt minőségét jelző fényszennyezettség mértékét, amelynek alapján a Zselici TK területén az éjszakai égbolt állapota megfelel az IDA kritériumai szerinti ezüst minősítésnek (az arany szint nagyon ritka, csak a Föld elhagyott területein jellemző). Bár Gyűrűfű nem a Zselici Csillagpark területén található, mégis biztosra vesszük, hogy mi vagyunk a legcsillagosabb település!

Van Gyűrűfűn egy mondás: „Nálunk 2 hétig van közvilágítás, 2 hétig pedig nincs.” Ezt az érti, aki még képes észrevenni, megfigyelni a hold járását. Derült ég esetén teliholdkor olyan világos van, hogy ennél környezet kímélőbb közvilágításra nincs is szükség! És még pénzbe sem kerül.