Amikor 1990-ben a területet megtaláltuk, semmilyen infrastruktúra nem volt itt. Kézenfekvő volt az ötlet, hogy először egy olyan épület létesüljön, ami bázisként szolgál majd a családi házak építkezései számára. Ahol lehet lakni, amíg építkezünk, hogy ne Budapestről, Debrecenből, ki tudja honnan kelljen levezényelni egy építkezést. És ami utána közösségi házként szerepelhet, ahol programokat lehet szervezni. E kétféle funkciónak megfelelő tervet szerettünk volna megvalósítani. Még semmilyen eszközünk nem volt, rendezési terv sem, és persze tapasztalatunk sem, amikor 1992-ben már nekiláttunk az épület építésének.

Nem sikerült valami jól, de a funkcióját betöltötte: bázis lett, ahonnan jobban tudtuk szervezni a munkát. Még akkor is, ha az első lakók Ibafán béreltek házakat, és onnan építkeztek. Sajnos azonban az elfogadott terv nem volt jól végiggondolva, ezért megvalósítása nagyon nehézkesen ment, ráadásul újszerű technológiákkal kellett kísérletezni. Ennek és a szűkös forrásoknak köszönhető, hogy az időközben ráköltött temérdek pénz ellenére az épület csak 2019-ben kapott hivatalos használatbavételi engedélyt. Többféle feladata okán többféle néven is emlegetődik, néha Közösségi Ház, néha Telepesház, a beköltözők átmeneti lakhelye, ezért olyan, mint egy Zsilip, de építés technológiája okán megkapta a Bolondvár kitüntető címet is.

Egy kör alakú és eredetileg zöldtetősre tervezett, stabilizált, sajtolt földtéglából épült épületről van szó, amelynek hátsó traktusa a körszeletek meghosszabbításával benyúlik a föld alá. A zöldtető nem működött, most zsindely és egy kupola van rajta. A körszeletek lakószobák, irodák, a hátsó traktusé a gépészet, konyha és vizes blokk. A középső kupolás terület szolgál rendezvények szervezésére. Még van rajta mit csinosítgatni, de alapjában véve használható.