A Gyűrűfű Alapítványt 1991-ben alapították. Nem sokkal később megvásárolta a korábbi Gyűrűfű területét (174 hektárt) és sajátos település-szerkezetet alakított ki. Új Gyűrűfű tervezői a permakultúrás alapelveket kívánták a gyakorlatba ültetni: a cél az volt, hogy a táj és az emberi élettér harmonikus egységet alkosson.  

A rendezési terv elkészítése során arra figyeltek elsősorban, hogy a közel 1 hektáros telkek fekvése alkalmazkodjon a terepviszonyokhoz, és a házakat optimálisan lehessen elhelyezni rajtuk. Ez a törekvés a Zselic dombvidékének sajátosságai miatt szétszórt mintázatot eredményezett: a telkek az utak mentén fürtökben felfűzött, hármas, ötös csoportokban helyezkednek el, erdők, rétek ölelik körbe őket.

A honfoglalás korában még elterjedt volt az úgynevezett szeres településszerkezet, de ezt fokozatosan átvette a mai korra jellemző, sűrűn lakott falukép. A szeres település lényege, hogy a telkek nagyok, és nem utcában sorakoznak, hanem elszórtan helyezkednek el. Ennek nyomait az Őrségben a mai napig megtaláljuk. Gyűrűfű megtervezésekor az ősi településforma és a modern permakultúrás elvek találkoztak.

Még mintegy 30, egy hektáros telek vár gazdára: a tágas élettérre, önellátó gazdálkodásra vágyók a számukra legideálisabb életteret alakíthatják ki maguknak. Ha azonban valaki ennél kisebbet szeretne, arra is van lehetőség telekmegosztás révén. A telkeket különösen vonzóvá teszi az is, hogy elhelyezkedéséből adódóan mindegyik örökpanorámás. A kilátás róluk a zselici táj változatossága miatt lélegzetelállítóan szép.

Gyűrűfű különlegessége: elszórtan álló házak, tágas élettér, örök panoráma:

Minden évszakban megunhatatlan a gyűrűfűi táj szépsége: