A Gyűrűfű
Alapítványt 1991-ben alapították. Nem sokkal később megvásárolta a korábbi Gyűrűfű
területét (174 hektárt) és sajátos település-szerkezetet alakított ki. Új
Gyűrűfű tervezői a permakultúrás alapelveket kívánták a gyakorlatba ültetni: a
cél az volt, hogy a táj és az emberi élettér harmonikus egységet alkosson.
A rendezési
terv elkészítése során arra figyeltek elsősorban, hogy a közel 1 hektáros
telkek fekvése alkalmazkodjon a terepviszonyokhoz, és a házakat optimálisan
lehessen elhelyezni rajtuk. Ez a törekvés a Zselic dombvidékének sajátosságai
miatt szétszórt mintázatot eredményezett: a telkek az utak mentén fürtökben
felfűzött, hármas, ötös csoportokban helyezkednek el, erdők, rétek ölelik körbe
őket.
A honfoglalás
korában még elterjedt volt az úgynevezett szeres településszerkezet, de ezt
fokozatosan átvette a mai korra jellemző, sűrűn lakott falukép. A szeres
település lényege, hogy a telkek nagyok, és nem utcában sorakoznak, hanem
elszórtan helyezkednek el. Ennek nyomait az Őrségben a mai napig megtaláljuk.
Gyűrűfű megtervezésekor az ősi településforma és a modern permakultúrás elvek
találkoztak.
Még mintegy
30, egy hektáros telek vár gazdára: a tágas élettérre, önellátó gazdálkodásra
vágyók a számukra legideálisabb életteret alakíthatják ki maguknak. Ha azonban
valaki ennél kisebbet szeretne, arra is van lehetőség telekmegosztás révén. A
telkeket különösen vonzóvá teszi az is, hogy elhelyezkedéséből adódóan mindegyik
örökpanorámás. A kilátás róluk a zselici táj változatossága miatt
lélegzetelállítóan szép.
Gyűrűfű különlegessége: elszórtan álló házak, tágas élettér, örök panoráma:
Minden évszakban megunhatatlan a gyűrűfűi táj szépsége: